A legegyszerűbb válasz: irtsuk ki a parlagfüvet! Ahelyett, hogy együtt élnénk vele. Nem feltétlenül egészséges persze, ha földjeinket mindenhol dús parlagfű lepi, azt azonban semmi nem indokolja, hogy a parlagfüvet másként kezeljük, mint a számtalan gyomnövény bármelyikét, amelyek az utak mentén nőnek, vagy amelyektől földjeinket rendszeresen meg kell tisztítani, de amelyeket nem lehet végleg kiirtani. Másodszor nehéz belátni, hogy miért lenne a parlagfű a legelterjedtebb és legtöbb kárt okozó gyomnövény. Hogy a legelő állatok által szívesen fogyasztott parlagfű miért lenne károsabb, mint a rendkívül agresszív, takarmányozásra alkalmatlan – habár jól mézelő – vaddohány vagy a termésével minden állat szőrébe belaakaszkodó, szúrós szerbtövis, az az úgynevezett szemléletformálásból nem derül ki. Harmadszor vannak helyek és helyzetek, ahol és amikor nem lehet a parlagfüvet eltávolítani, vagy annak akkora költsége van, ami lehetetlenné vagy legalábbis értelmetlenné teszi az eltávolítást. Az ország nem csupán elektromos fűnyíróval tisztán tartható, 500 négyzetméteres kertvárosi telkekből áll.
A parlagfű biológiájából adódóan a tömeges csírázás időszaka (a csapadékos, hűvösebb nyári időjárást kivéve) június elején véget ér, és amennyiben addig kitartóan védekezünk a kelés, illetve a fejletlen, 2-4 leveles növények ellen, jó eséllyel parlagfűmentesen tudjuk tartani a területünket, és a későbbi kelések irtása ez esetben már nem fog komoly problémát okozni.
Megszűnt a parlagfű kiirtására vonatkozó július elsejei határidő, így a korábbiakkal ellentétben emiatt most bármikor ellenőrizhet - és bírságolhat - a hatóság. A Magyar Növényvédő Mérnöki és Növényorvosi Kamara közleményében összefoglalta, hogy mikor kell hozzákezdeni a gyomnövény kiirtásához, és összegzi az ezzel kapcsolatos legfontosabb tudnivalókat. A talaj felső rétegének alacsony nedvességtartalma miatt eddig csak szórványosan csírázott a parlagfű - olvasható a kamara közleményében. A növénnyel borított területeken az évelőfajokkal gyakorlatilag nem tudott versenyezni, jelenleg csak a bolygatott területeken figyelhető meg a tömeges kelése, mivel itt a nedvesebb talajrétegek kerültek a felszín közelébe. Az április végi, május eleji esők hatására azonban a bolygatott területeken zavartalanul, tömegesen kezdődhet meg a csírázás és a kelés. A szakirodalmi adatok azt mondják, hogy amennyiben az áprilisi csapadék meghaladja a 39 millimétert, jelentős parlagfűkeléssel kell számolnunk. A kamara közleménye kitér arra is, hogy ez a megállapítás ne keltsen hiú reményeket, mivel az előző évek tapasztalatai alapján megállapítható, hogy a száraz áprilisi időjárás esetén is ugyanolyan hosszú volt a parlagfűpollen-szezon, és a pollenkoncentráció is mindvégig meghaladta az egészségügyi határértéket.