Sokat gondol magáról a magyar agy A miniszter beszélt arról is, hogy a kutatás területén sokat gondolunk magunkról, de a számok ezt nem igazolják - ezzel utalt arra, hogy a felsőoktatási intézmények nemzetközi megítélése nem túl jó. A Bloomberg innovációs indexére (ezen Magyarország a 2018-as 27. hely után 5-öt visszacsúszva 2019-ben a 32. helyre került) reagálva elmondta: úgy véli, az oktatási intézmények és a cégek megállapodásai végre segíthetik az innovációt. "A kormánynak az a célja, hogy más intézményi struktúrában finanszírozzon, legyenek jók az eredmények. Erre minden esély meg is van, egyre attraktívabbak a befektetések (Magyarország a világ 5. legattraktívabb befektetési központja), és már nemcsak azért jön ide valaki, hogy gyártson, hanem azért, mert itt lehet kutatás-fejlesztést, dizájnt, termékfejlesztést végezni" - utalt a Jaguar fejlesztőközpontjára vagy épp a Continental megtelepedésére. Ám Palkovics László szerint úgy tűnik, ennek a közösségi és vállalati háttere hiányzik, ez okozza a Bloomberg innovációs listájához hasonló helyezéseket.
Ezt a hátteret szeretnék megteremteni. Palkovics László szerint a magyar kutatási struktúrának három lényeges eleme van: a vállalati kutatóintézetek (ezek főként innovációval foglalkoznak), az egyetemek (a magyar tudományos tevékenység kétharmadát ezek állítják elő a miniszter szerint), valamint az MTA kutatóhálózata és még néhány állami kutatóintézet. Ezek hatékony együttműködésére van szükség - jelentette ki Palkovics László. Az innovációs és technológiai miniszter azon az eseményen állt az InfoRádió rendelkezésére, amelyen aláírták a gazdaság, az állam és az egyetemek konstruktív együttműködéséről szóló megállapodást. Az egyetemek oldaláról a Szegedi Tudományegyetem és a Szent István Egyetem, a gazdaság részéről pedig Telekom Csoport tett ígéretet, a finanszírozási oldalért pedig a kormány felel. Nyitókép: MTI/Illyés Tibor