2. 120 ˇC-ra előmelegített sütőbe tesszük egy alufóliával kibélelt tepsin, amelyet meglocsolunk kb. 1 dl vízzel (a gőztől könnyebben kinyílik, de nem sül keményre). Kb. 40 percig sütjük. 3. Még forrón eltávolítjuk a külső és a belső (barna) héját (ahogy hűl, ez egyre nehezebb). 4. Lábasba helyezzük a tejjel és a vízzel, amely teljesen lepje el. Egy vaníliarúd kikapart magjait és a rudat adjuk hozzá. Alacsony hőfokon, fedő alatt főzzük teljesen puhára, kb. 45 perc alatt (a főzési idő nagyon függ a gesztenye típusától és minőségétől). 5. Közben szirupot készítünk: összeforralunk 5 dkg cukrot 1 dl vízzel, pár percig főzzük. 6. A puha gesztenyét leszűrjük (a folyadék nagy része elfő), hozzáadjuk a szirupot, sót, az olvasztott vajat és a tejszínt, majd robotgépben pürésítjük. Néhány órára hűtőbe tesszük. 7. A szokásos módon kínáljuk: krumplinyomón áttörjük, majd frissen felvert, édes tejszínhabbal tálaljuk. Még néhány kiegészítő megjegyzés: 1. Csak akkor álljunk neki, ha igazán szép, jó minőségű, óriási szemű gesztenyét kapunk, az a tapasztalatom, hogy minél gyengébb a gesztenye, annál nagyobb a bosszúság és kevesebb az esély, hogy nagyobb mennyiséggel megbirkózunk.
A krémlevestől a sajttortáig: kihagyhatatlan gesztenyés fogások >>> A bevágott gesztenyéket néhány órára áztassuk vízbe. Ennek köszönhetően puhább lesz a végeredmény és az esetleges bentlakó kukacokra is fény derül, ugyanis a kukacjárta gesztenyék feljönnek a víz tetejére, ezeket azonmód ki is lehet dobni. Gesztenye - levesbe is remek >>> Sütés A kiáztatott gesztenyét sütőpapírral bélelt tepsibe öntjük, majd 200-220 fokra előmelegített sütőbe toljuk és addig sütjük, amíg a próbaszemek jónak nem bizonyulnak. Ez nagyjából fél-háromnegyed óra a gesztenye méretétől és minőségétől függően. 1. Ha azt szeretnénk, hogy a sütés után a gesztenye héja könnyedén leváljon a húsáról, akkor érdemes a bevágott és beáztatott szemeket a sütés előtt alufóliába csomagolni, s így sütni. 2. Ha nem szeretnénk sokáig sütni, akkor használjuk a mikrohullámú sütőt, ebben 6-7 perc alatt elkészíthető a gesztenye. Gesztenyés finomságok >>> 3. A sütő aljára elhelyezhetünk egy tepsiben kétujjnyi vizet is, amely a sütés közben kellő mennyiségű párát ad, így puhább lesz a sült gesztenyénk.
Áztatáskor még lehetőségünk van egy újabb minőségi ellenőrzést végezni. Azok a gesztenyék, amelyek feljönnek a víz felszínére nagy valószínűséggel hibásak, így érdemes megszabadulni tőlük. Tökéletes sült gesztenye – áztatáskor a jó gesztenye elmerül a vízben Sütés Én két módszert próbáltam ki: sütöttem gesztenyét szabad tűzön, grillrácson és a sütőben is. Természetesen a szabad tűzön készült gesztenye illata és íze adja át leginkább azt a hangulatot, amelyet egy gesztenye sütéstől "elvárunk", a télies, karácsonyváró "feelinget". Miközben készítjük, a faszénparázs illata keveredik a sülő gesztenye illatával és amennyiben dobunk a parázsra egy kis speciális faforgácsot is, az plusz illattal és ízzel gazdagítja az aromákat. A szabad tűzön készült gesztenye belül puha, a külső részén pedig ott van az a kissé "megégett", fekete réteg, amelyet nem érzünk száraznak és amely csak a szabad tűzön való sütéskor keletkezik. Tökéletes sült gesztenye – bükkfa forgáccsal füstölve A sütőben való sütéskor nincsenek meg ezek a fenti plusz illatok és ízek, viszont kapunk egy kívül-belül, szép puhára sült gesztenyét.
A külső héj mellett a gyümölcsöt egy belső vékony héj is borítja, ez rejti a fehéres-halványsárga színű termést. A termés egyik oldala lapos, míg a másik általában domború. Figyelem! Az ehető szelídgesztenye nem összetévesztendő a kinézetre hasonló vadgesztenye termésével – utóbbi fogyasztásra nem alkalmas, sőt mérgező. A két növény egyébként nem közeli rokona egymásnak. Története a messzi időkig visszanyúlik… A szelídgesztenye Délkelet-Európa hegyvidékeinek párás völgyeiből már a történelmi időkben terjedt el szerte a kontinensen. Ehető terméséért a rómaiak sokfelé telepítették, fontos táplálékuk volt; a magjából lisztet őröltek. Castania néven illették utalva a görög thesszáliai Kasztanaia városára. Innen ered tudományos neve is. Valószínű, hogy a Brit-szigetekre és a Kárpát-medencébe is ők telepítették be. Érdekesség, hogy a római katonák gesztenye kását kaptak, mielőtt csatába indultak. A szelídgesztenyét már az ősember is ismerte hazánkban, ezt támasztja alá az, hogy elszenesedett fáját megtalálták a bükki Hámori-, mai Anna-barlangban.
Érdemes egy-egy szemet kibontani (vigyázat, forró! ), hogy pontosan lássuk, átsült-e a gesztenye. Valamivel hosszadalmasabb, ennek ellenére népszerű eljárás a sütőben sütés. A 190 fokra előmelegített sütőben 20-25 perc alatt készül el a gesztenye. Ha igazán biztosra akarunk menni, tegyünk a sütő aljába egy tepsi vizet, ami párásítani fogja a gesztenye körüli közeget, így még könnyebben meg tudjuk majd pucolni a megsült szemeket. Sütés után Amint elkészültek a gesztenyék, még forrón tegyük őket konyharuhába vagy műanyag zacskóba. Ilyenkor az a cél, hogy a gesztenyéből távozó gőz párát képezzen, és valamelyest felpuhítsa a gesztenye héját, így azt jóval könnyebb lesz megpucolni. Ez egyébként függ a gesztenye frissességétől is: minél frissebb volt az alapanyag, annál könnyebb dolgunk lesz. Mindenesetre a sütés után minél hamarabb pucoljuk meg a gesztenyét. Ez általában kézzel a legegyszerűbb, és mindenképpen hozzátartozik a sültgesztenye-evés rituáléjához. Mit kezdjünk a maradékkal? Bár szinte lehetetlen, hogy a frissen elkészült, illatos sült gesztenyéből bármennyi is megmaradjon, ha mégis ez történne, arra is van megoldás.