Ha a tévében megy, csak igaz lehet? Nem zörög a haraszt! Dr. Tisljár Roland pszichológust arról kérdeztük, hogy hihetőbbnek tűnik-e a sarlatánok tevékenysége csak azért, mert a tévében bűvölik varázsgömbjeiket. A Debreceni Egyetem adjunktusa szerint nehéz egy kalap alá vonni az embereket a televíziózáshoz való attitűd tekintetében. Vannak, akik nem is néznek televíziót, nincs is készülékük, vannak akik néznek ugyan néhanapján, de erősen szelektálnak a programok között, vannak akik, egyfajta gyermekmegőrző eszközként használják, mivel a mesefilmek – főleg a villódzó kép, és a zenék, hangok miatt – jól lekötik a gyerekek figyelmét, egyeseknél pedig folyamatosan folyton be van kapcsolva a készülék, mintha egy másik, folytan beszélő családtagról lenne szó. Az utóbbi csoport tagjai általában valami ellen használják a tévét, sokan a magányosság, az egyedüllét érzetének tompítására, egyfajta pótszerként nézik a beszélő dobozt. Ők azok, akik általában hitelt adnak, hitelt adhatnak a tévés jósok szavainak.
Ha akarok hallani valami jót, mert csak kevés általam jónak értékelt dolog történik velem, akkor ez kialakíthat bennem egy elvárást a jó hírek valóságossága irányába. Ráadásul, ha egy nagy meggyőző erejű, általam hitelesnek vélt embertől hallom a számomra kedves fejleményeket – például egy tévés jóstól –, akkor szavai valóságtartalmát nem vagy csak kevéssé fogom megkérdőjelezni -magyarázza a szakember, hozzátéve: ennek az "el akarom hinni"-attitűdnek a kialakulásához hozzájárulhat az is, ha a néző alapvetően hiszékenyebb, az átlagnál könnyebben félrevezethető, és nem vizsgálja meg – legalább gondolatban – az általa hallott és látott információk valóságalapját. Dr. Tisljár Roland szerint tehát egyrészt a túlzott tévénézés – amely zömmel az egyéb program- és időtöltési lehetőségek hiányából fakad -, másrészt pedig a hiszékenység, a könnyű megvezethetőség állhat az ilyenfajta csalásokkal szembeni sérülékenység hátterében. Ha pedig a hiszékenység egy olyan spirituális világnézettel vagy elképzeléssel társul, amely feltételezi, illetve elfogadja jó és rossz, segítő és gátló szellemek, természetfeletti lények létezését és az emberek életébe való beavatkozását, akkor még inkább ki van téve az ilyen jellegű károkozásnak – magyarázza a Debreceni Egyetem adjunktusa.
Ezt követően áldozata részletekben további összegeket adott át a jósnőnek, összesen 28 millió 130 ezer forintot. Néhány hónap múlva a sértett kérte vissza a pénzét, a jósnő azonban nem volt elérhető, és kiderült, hogy A. Szilvia nem az eredeti nevét adta meg a sértettnek. A Gyulai Törvényszék 2014 márciusában 6 év börtönbüntetésre és 6 év közügyektől való eltiltásra ítélte. A bíróság kötelezte A. Szilviát, hogy fizessen meg a sértettek – polgári jogi igény címén – összesen 29. 354. 300 forintot, míg az állam részére eljárás illeték címén 985. 000 forintot, bűnügyi költség címén pedig 248. 808 forintot. Tavaly egy nyíregyházi férfi adta ki magát ismert jósnőnek az interneten, aki bankkártya-adatok ismeretében végzett "pénzmágiát". A tévéképernyőről elsőre a "táv-gerincműtétet" végrehajtó Tihanyi Tamás ugorhat be. Az senkinek sem meglepetés, hogy olykor a reklámok is valótlan állításokkal próbálják a pénzt kiénekelni a TV-nézők zsebéből. Két éve például a Magyar Éremkibocsátó Intézet Kft-t bírságolta meg a GVH százmillió forinttal, amiért az állami elismertség látszatával reklámozta érméit, mint "a nemzeti pénzverdék hivatalos forgalmazója".