A történet a szerzőtől megszokott módon rendkívül csavaros, a feszültség oldalról oldalra nő, a megfejtéstől pedig leesik az állunk. A kor olvasóinak azonban még egy szempontból különleges élményt jelenthetett a regény: a cselekménybe ugyanis Agatha Christie beépítette az évszázad bűnügyének nevezett, brutális gyermekgyilkossági esetet, mely "a Lindbergh bébi elrablása" néven híresült el világszerte. A híres Orient expressz a hóban vesztegel. Az egyik utas holtan fekszik a kabinjában, testét tizenkét késszúrás járta át. Az ajtó belülről zárva. A vonaton tizenkét utas maradt, a legkülönbözőbb társadalmi osztályból és nemzetiségből, ám mind egyre idegesebbek. Vagy van más is, ami összeköti őket? Hercule Poirot, a legendás nyomozó csak a kis szürke agysejtjeire támaszkodhat a hóviharban rekedt luxusvonaton. Egyetlen dolog biztos: a gyilkos az utasok közt van, és Poirot-nak meg kell találnia, mielőtt újra lesújt…
A végzetes gyerekrablást egyébként valós események ihlették – az Atlanti-óceánt elsőként átrepülő Charles Lindbergh gyermekét hasonlóképpen rabolták el, majd a váltságdíj kifizetése ellenére megölték. A regény korabeli olvasóiban élénken élhetett a szörnyű bűnügy emléke, de mai szemmel is átérezhető a gyerekgyilkosság tabujának súlya. Ez az erős megalapozottság kell ahhoz, hogy a regény ambivalens befejezését is elfogadhatónak találhassuk. A porhintés Christie jól bevált fogása, hogy a regényei végére kiderül: a legkevésbé gyanús figura volt a tettes. Ha teszik, a Gyilkosság az Orient expresszen ezt a formulát járatja a csúcsra – a hó fogságában veszteglő luxusvonat utasai közül első ránézésre senkinek nem volt oka megölni a velük utazó gengsztert, akinek pedig mégis, annak vagy bombabiztos az alibije, vagy fizikailag lett volna képtelen halálra késelni a férfit. A sokat látott detektívnek, Hercule Poirot-nak alaposan ki kell lépnie a gondolkodás megszokott medréből, hogy felfejthesse, mi történt valójában a vasúti kocsiban.
Gyilkosság az Orient expresszen Szerző Agatha Christie Eredeti cím Murder on the Orient Express Ország Egyesült Királyság Nyelv angol Műfaj krimi Előző Lord Edgware meghal Következő Miért nem szóltak Evansnak? Kiadás Kiadó Európa Könyvkiadó Kiadás dátuma 1934 Magyar kiadás dátuma 2011 Fordító Katona Tamás A Wikimédia Commons tartalmaz Gyilkosság az Orient expresszen témájú médiaállományokat. A Gyilkosság az Orient expresszen Agatha Christie brit krimiírónő 1933-ban írt, egyik leghíresebb könyve. A regényben leírt bűnügy fiktív háttere egy 1932 -es megtörtént bűnügyre, Charles Lindbergh fiának elrablására és meggyilkolására utal. (A szerző a Lindbergh-családot Armstrong néven szerepelteti). Szereplők Hercule Poirot, belga magándetektív Xavier Bouc, Poirot barátja, a Nemzetközi Hálókocsi Társaság igazgatója Lanfranco Casetti alias Samuel Edward Ratchett, Daisy Armstrong gyilkosa. Őt gyilkolták meg a vonaton Hector Willard MacQueen, a meggyilkolt titkára Edward Henry Masterman, a meggyilkolt inasa Linda Arden alias Caroline Martha Hubbard, a vonat egyik utasa.
A törté a szerzőtől megszokott módon rendkívül csavaros, a feszültség oldalról oldalra nő, a megfejtéstől pedig leesik az állunk. A kor olvasóinak azonban még egy szempontból különleges élményt jelenthetett a regény: a cselekménybe ugyanis Agatha Christie beépítette az évszázad bűnügyének nevezett, brutális gyermekgyilkossági esetet, mely "a Lindbergh bébi elrablása" néven híresült el világszerte. A híres Orient expressz a hóban vesztegel. Az egyik utas holtan fekszik a kabinjában, testét tizenkét késszúrás járta át. Az ajtó belülről zárva. A vonaton tizenkét utas maradt, a legkülönbözőbb társadalmi osztályból és nemzetiségből, ám mind egyre idegesebbek. Vagy van más is, ami összeköti őket? Hercule Poirot, a legendás nyomozó csak a kis szürke agysejtjeire támaszkodhat a hóviharban rekedt luxusvonaton. Egyetlen dolog biztos: a gyilkos az utasok közt van, és Poirot-nak meg kell találnia, mielőtt újra lesújt…
Ennek az ügynek a megfejtését olvasóként aligha találhatjuk ki idő előtt! A nyomozás Ugyancsak ismerős eljárás lehet, hogy Christie ezen művében is helyet kap egy rezonőr figura Poirot mellett, aki a zseniális elme szárnyalásával ellentétben az átlagolvasó gondolatait, kérdéseit fogalmazza meg. Bouc alakjával könnyen azonosulhatunk, hiszen vele együtt értetlenkedhetünk a látszólag tökéletes bűntényen, kételkedhetünk Poirot vagy a gyanúsítottak mondataiban, illetve tanulhatjuk meg a nyomozás alapelveit. A megoldás A Gyilkosság az Orient expresszen három részre oszlik: ezzel párhuzamosan Poirot is végig azt sulykolja, hogy a tények, a vallomások és a gondolkodás gondos szétválasztása elengedhetetlen az ügy megértéséhez. A detektív végül sikerrel szálazza szét a gyilkos(ok) szándékait és improvizációit, a tervek és a körülmények kikényszerítette változtatások, hibák gombolyagát. A regény meglepő csavarja viszont pont abban rejlik, hogy a főszereplőnk belátja: olykor talán eltekinthetünk a logika elveinek szigorú követésétől.
Azaz a befejezés morális dilemmái az igazság viszonylagosságára világítanak rá, ennek felismerése pedig Poirot zsenialitását új magasságokba emeli. A történtet azért is csábíthatja adaptációra a filmeseket, hiszen Poirot maga is kimondja: végül az áttörést az hozta a gondolatmenetében, hogy színházi rendezőként kezdett gondolkodni. A tucatnyi, egymástól tökéletesen eltérő hátterű figurát úgy helyezte el egy lehetséges forgatókönyvben, hogy mindenkinek megtalálta a logikus szerepét. Milyen kár, hogy ugyanerre a regényt adaptáló rendezők nem mindig képesek! Agatha Christie: Gyilkosság az Orient expresszen Európa Könyvkiadó, 2017 Fordította: Katona Tamás
Facebook: Támogatás: Google+: Gyilkosság az Orient expresszen a Magyar Filmadatbázisban: Premier (HU): 2017. 11. 09. Dráma Rendező: Kenneth Branagh Író: Agatha Christie Producer: Ridley Scott Szereplők:. Az üzenetekben, bejegyzésekben, hozzászólásokban TILOS a személyeskedés, a kulturálatlan viselkedés, a rendes eszmecsere megzavarására, az obszcén és vulgáris szavak alkalmazása,. Видео Hangoskönyv | Agatha Christie Gyilkosság az Orient expresszen канала Gia Reisch Показать