A jó enyediek váltig jobb szerették volna, ha e derék emberek, ahelyett hogy őket látogatják, inkább egymást keresnék fel; de ezek bölcs urak voltak és hallottak valamit azon stratégiai fogásokról, miszerint az ellenséget azáltal is meg lehet verni, ha a környéket élelmi szereiből kipusztítják. Ők ezt vevék gyakorlatba.
Nagyobbrészint oly emberek, kiket magukat is elpusztított a háború, s kétségbeesés, nyomor és bosszúvágyból nem hagyott neki más választást, mint kaszát, csákányt ragadni, s felcsapni kurucnak vagy laboncnak, aszerint amint egyik vagy másik fél katonái pusztították el. Ezek azután falkánkint jártak városról városra, zsarolva, harácsolva, ahol engedékeny népre akadtak; gyújtogatva, ahol megharagudtak, s szétszaladva, ahol megijedtek. Nem is igen nagy szenvedéllyel folytatták a harcot, a vesztes fél rendesen átállt a győzteshez, úgyhogy Cserey Mihály bizonyítása szerint akadt ember, aki négyszer-ötször volt kuruc, ugyanannyiszor labonc. Ezen sűrű változandósága a minéműségnek nagy akadályára lehetett a dicsőség után törekvésnek, mert ha valaki nagy hírt-nevet szerzett magának, mindig attól tarthatott, hogyha holnap véletlenül egész serege áttér az ellenséghez, az valamennyinek megkegyelmez, csupán őtet akasztja fel, mint akire legjobban feni a fogát. " A NAGYENYEDI KÉT FŰZFA ONLINE OLVASÁSA
A diákok győzelme után Gerzson úr és Klárika a két fiúval együtt térden állva adtak hálát az Úrnak a megszabadulásért. "Azon két fűzfadorongot pedig, mellyel a két ellenséget leverték, az esetnek emlékére letűzték a patak medrébe, és Gerzson úr áldást monda azokra mint szintén József szerelmére is, kinek nem kellett többé perspektíván keresztül néznie Klárikát, ha látni akarta. " – Részlet az elbeszélés befejezéséből A mű szerkezete [ szerkesztés] Az első önálló kiadás Bevezetés: A történelmi korszak humoros jellemzése és az enyedi kollégium diákjainak élete. A rektorprofesszor és a két diák főszereplő bemutatása. Zetelaky József nyiladozó szerelme. Bonyodalom: József lelepleződik (a szerelmes levél). A labancvezér által követelt sarc elvesztése súlyos következményekkel jár. Kibontakozás: A labancok közelednek, az enyediek a védekezésre készülődnek. Klárika bátor tettével megmenti a várost. A település vezetőit megszégyenítik a labancok. Tetőpont: A diákok összecsapnak a labanchaddal. Zetelaky József és Karassiay Áron megküzd Trajtzigfritziggel és Bórembukk-kal.
A nagy magyar mesemondó szép történelmi tárgyú elbeszéléseit tartalmazza ez a kötet. Ez a tizenkét történhet felöleli úgyszólván az egész magyar történelmet. Szerepel köztük Árpád vezér és a honfoglalás, Rozgonyi Cecília, a Zsigmond királyunk idejében vitézkedő hős asszonyunk története. Mátyás király fája és további kilenc történet a törökvilágból, a kuruc időkből és a szabadságharc hősi napjaiból. Jókai mesteri tolla alatt a nagyenyedi vitéz kollégistáktól Trajtzigfritzig és Bórembukk labanc rablóvezérek mulatságos figuráján át a rettenthetetlen bátorságú Simonyi Józsefig, a "legvitézebb huszárig" és Guyon tábornokig a feledhetetlen alakok egész sora elevenedik meg. És a székely asszony nemes pátoszától a Komárom anekdotázó könnyedségéig az elbeszélő modor változatossága ejt rabul.
A nagyenyedi két fűzfa Az elbeszélés első közlése Szerző Jókai Mór Ország Magyarország Nyelv magyar Téma Magyar irodalom Műfaj beszély, elbeszélés Kiadás Kiadás dátuma 1854 Magyar kiadó Délibáb Média típusa könyv Oldalak száma 35 (önálló kiadás) Külső hivatkozások A könyv a MEK-ben A nagyenyedi két fűzfa Jókai Mór 1853-ban írt elbeszélése. A "beszélyt" a Délibáb című szépirodalmi hetilap adta ki először, másodszor 1854-ben, az Erdélyi képek című novellagyűjteményben jelent meg. Az elbeszélés önálló kiadásban először a Magyar Könyvtár című sorozatban jelent meg Lampel Róbert kiadásában. Történelmi előzmény [ szerkesztés] Az elbeszélésnek valós történelmi esemény az alapja: a Rákóczi-szabadságharc idején Nagyenyedet támadás érte, és a kollégium tanulói is részt vettek a küzdelemben. [1] A történetben a kuruc-labanc ellentét a háttérben marad, Jókai mindkét felet martalócként ábrázolja. A középpontban a fosztogató hadak és a békés polgárok ellentéte áll. A diákok hősies harca mellett egy ártatlan szerelem áll a középpontban: József és Klárika romantikus kapcsolata.
(1957) Szegény gazdagok (1959) Az aranyember (1962) Az utolsó budai basa (1963) Rab Ráby (1964) A kőszívű ember fiai (1964) Egy magyar nábob (1966) Kárpáthy Zoltán (1966) Sárga rózsa (1968) És mégis mozog a Föld (1973) A bolondok grófja (1974) Fekete gyémántok (1976) A lőcsei fehér asszony (1976) Mire megvénülünk (1978) A nagyenyedi két fűzfa (1979) Névtelen vár (1981) Szaffi (1984) Erdély aranykora (1989) Főszereplők Baradlay Jenő Baradlay Ödön Baradlay Richárd
Még aznap délben megjelent a város alatt Trajtzigfritzig háromezres seregével. Az enyedi főbíró és a rektorprofesszor ment elé deputációba, ám a martalóchad parancsnokának újabb követelésével tértek haza. A lakosság a béke ígéretére visszatért a házaiba, a labancok a várostól ezer lépésre vertek tábort. A lányok azonban a templomban maradtak, ahol éjszaka Klárika egy látomástól vezérelve felment a templomtoronyba. Onnan látta meg, hogy a labancok orozva közeledtek a város felé, ezért megkondította a súlyos vészharangot, hogy figyelmeztesse az enyedieket. Mire a labancok a városba értek, ismét üresen találtak minden házat. Trajtzigfritzig ekkor parancsot adott, hogy tizenkét helyen fel kell gyújtani a várost, ám olyan zápor kerekedett, hogy rögtön eloltott minden tüzet. A martalócok másnap reggel fogságba vetették Gerzson professzort és a lányát. A diákok ezt látván nem bírták tovább, és a fűzfadorongjaikkal a labanchadra vetették magukat. A véres harc közepette Zetelaky József és Karassiay Áron megküzdött Trajtzigfritziggel és Bórembukk-kal.
Figyelt kérdés Légyszi küldjetek linkeket! Ezen a nyáron kell elolvasnom ezt a könyvet, kötelező olvasmánynak (meg még Moliére:Fösvényt is, arrol is tudnátok küldeni linket, mert én úgy láttam hogy párbeszédben van (jól gondolom?? ). A nagyenyedi két fűzfát néztem a Google-n, de csak bevezetőt láttam róla és úgy tudom, hogy ez a mű kb. 20 oldalas... Köszi 1/3 anonim válasza: 2015. aug. 14. 16:37 Hasznos számodra ez a válasz? 2/3 anonim válasza: Egyébként a Fösvény azért van "párbeszédben" mert színpadra írt mű. 2015. 16:39 Hasznos számodra ez a válasz? 3/3 A kérdező kommentje: Sokat segítettél! Köszi, akkor most már értem:) Kapcsolódó kérdések: Minden jog fenntartva © 2020, GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info A weboldalon megjelenő anyagok nem minősülnek szerkesztői tartalomnak, előzetes ellenőrzésen nem esnek át, az üzemeltető véleményét nem tükrözik. Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!
Jegyzetek [ szerkesztés] ↑ 1704 virágvasárnapján, Rabutin tábornok parancsára Tiege ezredes elpusztította Enyedet, és vele együtt a kollégiumot is. A polgárság nagy része, beleértve a diákokat, az Őrhegyre és a környékbeli erdőkbe menekült. A kollégium diákjai, s a városbeli férfiak megtámadták a rablás után visszavonuló osztrák seregeket; ezt a történetet örökítette meg Jókai Mór ebben az elbeszélésben. A harcban elesett diákok emlékére a nagyenyedi Kápolnadombon állítottak emlékművet.
És mégis mozog a Föld!