82 kabinos és 1300 vállfás öltözőhelye van. A medencéket három naponként leürítik, majd fertőtlenítő takarítás után újra tiszta vízzel töltik fel. Az új termálfürdő, még üres medencékkel, háttérben látni a második fúrótornyot. A termálfürdő reklámképeslapja A tréningmedence az átadás után A fürdő büféje kívülről A fürdő büféje belülről A termálfürdő Sziget felől A termálfürdő egy 1974-ben kiadott képeslapon A termál bejáratánál (kép: Forgóné Végh Anna) 1988-ban elbontották az épületet. Tudósítás a bontásról (Kisalföld, 1988. 07. 23. ) Az épület elbontása után a medencéket még lehetett használni A kád- és súlyfürdő Az Imaház utca és a Rába töltés közötti régi lakóépületek, egy volt pékműhely és a már csak raktárnak használt régi kis zsinagóga lebontása után 1970-ben megkezdték az újabb jelentős fürdőlétesítmény, a kád- és súlyfürdő építését. Építésztervezője: Solt Herbert, statikustervezője: Szalay Kálmán, gépésztervezője: Grábits Henrik volt. Kivitelező: GyÁÉV Földszintjén gyógyfürdők, I. emeletén tisztasági kádfürdők, II.
Ötletek, javaslatok hogyan hozz ki többet anyagi helyzetedből
emeletén az üzemeltető vállalat irodái és díszterme kaptak helyet. 1971-ig a vállalat irodái az egykori Teleki-laktanya épületében voltak. Az épülő kád- és súlyfürdő 1970-71 ben A kád- és súlyfürdő 1974-ben (fotó: Klausz László) A fürdőegyüttes helyszínrajza, 1974 (kép: Győri tanulmányok, 3 A győri strand története ITT olvasható A győri strand- és termálfürdő múltja a Győri Szalon oldalán ITT olvasható Felhasznált irodalom: Cziglényi László – A győri fürdők / Győri tanulmányok, 3. szám, 1974
A győri vizet már a középkori krónikák is jegyezték, mert számos betegségre hatásos. A 2000 méter mély termálkútból feltörő 67 °C-os vizet 1978-ban minősítették gyógyvízzé. A Győr-Sopron megyei Tanács az ötvenes években a győri termálfürdő építésével kapcsolatos tanulmányterv készítésére adott megbízást a Mélyépítési Tervező Vállalatnak. 1960-ban kezdték meg az első győri termálkút fúrását, melynek anyagi feltételeit a Győr-Sopron megyei és a Győr Városi Tanács biztosította. Az első fúrótorony (kép: Novák Ferenc) 1962-ben a medencés uszoda közelében elkészült a 2000 méter mély kút, mely +1, 30 m magasságban, 720 l/perc, 66, 4 Celsius-fok hőmérsékletű termálvizet adott. Az Országos Közegészségügyi Intézet 1963. évi vizsgálati eredménye szerint: "Alkálihidrogénkarbonátos és kloridos víz, mely jodidtartalmánál fogva a jódos gyógyvizek csoportjába sorolható. A víz vascsőre nem agresszív, és sem kémiai, sem bakteriológiai szempontból nem esik kifogás alá. " Az első kút a Radnóti utcából A második termálkutat, mely a Bercsényi gimnázium és a Dózsa-sportpálya között helyezkedik el, 1966-ban helyezték üzembe.
A 2000 m mély kút 69 Celsius-fokú hévizet ad 1100 liter / perc mennyiségben. A második kút a Bercsényinél, 1966-ban. (kép: Will József) Az első kút adatainak ismeretében a Győri Tervező Vállalat azonnal megkapta a kiviteli tervezésre a megbízást. A termálfürdő építéstevezői. Fátay Tamás és Simányi Frigyes, statikustervezője: Lipovszky Péter, gépésztervezője: Grábits Henrik voltak. Az 50-es években sport-pályák voltak a területen. 1962-ben elkezdték és be is fejezték a három termál-medence építését. A termálöltöző alapozását is 1962 végén kezdték és 1965. október 2-án nyílhatott meg a termálfürdő, mely a vezető főorvos szakvéleménye szerint, főleg idült reumás, légúti és nőgyógyászati betegségek esetén hatékony. Fél évvel a megnyitás előtt, 1965. április 27-én (kép: / 1965_ 04 27 0367_0002) Tudósítás az átadásról (Kisalföld, 1965. 10. 03. ) Három medencéje van, melyek közül kettő oldott alakú ülőmedence, egy pedig 25 m hosszú, téglalap alapú tréningmedence. Az egyes medencék vízhőfoka 30, 36, illetve 40 Celsius-fok.