Kezdőlap / Ruházat, viselet / Ing, mellény, kabát, kaftán Népviseleti- és hímzett ingek, paraszt ingek, magyar ing, székely ing, betyár ing, csikós ing, bőujjú ing, íjász ing; vászon és bőr mellények, hímzett mellény, zsinóros mellény, kalotaszegi mellény, lajbi; köpenyek, kaftán, bujka, kozsok, bocskai, Attila
A felsőruhadarabok egyik legszebb eleme a csipkés vagy gyöngyös mellrevaló (pruszli vagy lájbi). A teljes öltözethez hozzá tartozott a kettéhajtott, jobb karon hordott gyapjúkendő. A kalotaszegi nők puhaszárú, ráncostorkú (kukuj) vagy keményszárú gömbölyű orrú csizmát hordtak. Férfi viselet [ szerkesztés] A kalotaszegi férfiak a történelem során különféle típusú kalapokat hordtak. Voltak süccer, uras, lobogós masnis, pörge, széles karimájú kalapjaik. A legények bokrétás kalapjának legdíszesebb változata a vőlegénybokréta. Télen bundás sapkát, nyáron szalmakalapot hordtak. A férfiak vagdalásos fehér varrásos és bojttal díszített bő ujjú ráncos inget viseltek. A hozzá hordott nyakravaló készülhetett selyemből vagy klottból. Az első világháború előtt a férfiak nyáron bőgatyát hordtak, a gatyaszár alján kirojtozással, az ünnepi gatyán mintás varrással. Téli nadrágviselet a testhez álló, gyapjúposztóból készített harisnya, szőrnadrág volt, amely általában fehér vagy szürke posztóból készült, piros, zöld, fekete vagy kék posztócsík díszítéssel.
Ezt a bőrlajbit ünnepélyes alkalmakra nyáron is felvették. A színe általában fehér, hímzéssel díszített, gyakran oldalt gombolódik. Az ujjas bőrkabát neve ködmön, vagy kozsók. A hossza csípőig, néhol térdig ér, leggyakrabban piros színű kivarrás díszíti. A házivászon alsóruházatra hidegben posztó nadrágot vettek. Hordtak gyapjú háziszőttesből készült a nadrágot is, amelynek a két szárát nem varrták össze, a 15. századi nyugat-európai szokás emlékét megőrizve. Az ujjast (kabátot, vagy bujkát) nem gombozták ki, a nyakánál megkötötték. Hétköznap szürke, ünnepen fekete zekét ("szokmányt", "kocogányt", "cedelét") hordtak.
Batthyány Lajos A fekete, zsinóros magyar öltözék is ezekben a napokban vált ismét divatossá, ezt viselte Petőfi és a forradalmi ifjúság, de Podmaniczky Frigyes báró is pitykés dolmányban, teljes díszben jelent meg a pozsonyi országgyűlésen. pitykés mellény Külön érdekességnek számítanak a portrékkal, címerekkel díszített színesen nyomott kendők, amelyeket emlékként adták egymásnak a szabadságharc alatt, és kegyelettel őrizték meg utána is azokat. A kendőkön láthatjuk nemzetiszínű kerettel Kossuth ifjúkori portréját, Széchenyit a Lánchíddal, Klauzál Gábort stb. A szabadságharc elvérzése után a megtorlás évei következtek. 1849 telén az elfojtó hatalom kiplakátolta: "…ki Februarius 3-tól kezdve veres tollat vagy szalagot, vagy veres szegélyű fekete szalagot, vagy bárminemű szabadság-kori jelet és nemzetőrségi köntöst viselend, minden különbség nélkül befogatik és katonaság közé soroztatik. " A felszínről eltűntek a "szabadságkori jelek", de megjelent a trikolor a tárcákon, pénztartókon, az öltözékek szegélyein, melyeket az asszonyok hímeztek, kötöttek férjeiknek.
Sokáig a női és férfi ruhaféléket nem különböztették meg látványosan egymástól. Jellemző anyag volt a házilag előállított vászon. Az asszonyok és lányok fehérre, azs asszonyok feketére festett, sűrű ráncba szedett vászonszoknyát, hámos rokolyát hordtak. Pamutból is készítettek szoknyát. Elé háziszőttes katrincát vagy surcot kötöttek. Archaikus viseleti elem volt a középkorból megmaradt egész fejet betakaró kendő viselete. Felül fodros inget és lajbit hordtak. Székely férfi és asszony A férfi viseletben jellegzetes elem volt a harisnya, amelyből készült zsebes és zseb nélküli is. Az erdélyi falvak lakói meg tudták különböztetni a harisnya alapján ki hová valósi. Az ingek köznapra vászonból, ünnepre sifonból készültek. Télen alacsony báránybőr sapkát, nyáron szalmából font kalapot viseltek. Székely nemzeti viseletnek maradt meg a háziszőttes posztóból készült nadrág és ujjas, amely a 18. század folyamán egyenruhaként is funkcionált. A székely öltözködésre jellemző háziszőttesek a 19. század végén kezdtek eltűnni a gyári anyagok megjelenésével.
1977 -ben a Kriterion Kiadó gondozásában jelent meg a Kalotaszegi magyar népviselet című összefoglaló munka, Faragó József, Nagy Jenő és Vámszer Géza néprajzkutatók tollából. Képgaléria [ szerkesztés] Bánffyhunyadi táncosok Zsoboki asszony Zsoboki lány Zsoboki lányok Források [ szerkesztés] Kalotaszeg és környéke – Kalotaszegi népviselet – EKE Kolozsvári osztálya, 2004 Külső hivatkozások [ szerkesztés] Malonyai Dezső: A kalotaszegi magyar nép művészete Magyarvalkó honlapja Babamúzeum Cholnoky Jenő Földrajzi Társaság Kalotaszegi viselet A kalotaszegi muszuj szócikk a Romániai magyar lexikonban
Torockó viselete A torockói magyarság Torockó és Torockószentgyörgy településein élnek. Az egykori vasbányászat biztosított megélhetést mindkét település számára. A városias környezet hozta magával az öltözködés polgári jellegét, amelyben megjelent a szász és román hatás is. A város lakói rangtól és foglalkozástól függetlenül ugyanolyan anyagból varratták ruháikat. A torockóikat már a 19. század közepén vásárolt anyagokból készítették ruháikat: pamutvásznat, brassói sötétkék vagy fekete posztót, bécsi bársonyt és aranycsipkét. Ebben az időben élte a viselet is fénykorát. Minden ruhadarabnak külön mestere volt, tehát nem otthon készítették öltözeteiket. Voltak darabok, amelyeket átvettek más népcsoportoktól. Ilyen volt a kalotaszegi csipkés főkötő is. A lányok a szászok által készített pártát viseltek, amelyet fekete sima vagy hímzéses selyemmel borítottak. A lányok és asszonyok legegyszerűbb mindennapokra használt ruhadarabja a paraszt gyolcsing volt, amelyen csak a kézelő és a gallér volt díszített.
Az id�sebbek csizm�ja puha sz�r�, fekete. A n�i ingek t�bbf�l�k, ezeknek gall�rj�t, k�zel�j�t �s v�llf�j�t kersztszemmel egyar�nt gazdagon kivarrt�k. A v�szonb�l vagy gyolcsb�l szabott pendelyt a szokny�hoz hasonl�an r�ncolt�k �s ebb�l �nnepnap t�bbet is felvett�k. Erre h�zt�k a kalotaszegiek jellegzetes szokny�j�t, a muszujt (bagazia). M�k�falvi menyecsk�k, Kalotaszeg, N�dasmente Magyargyer�monostori menyecske "durandr�ban ", � F�rfi ing, l�jbi �s bokr�t�s kalap a N�das ment�r�l Fiatal fi�cska Kalotaszentkir�lyr�l Kalotaszentkir�lyi l�ny konfirm�ci� ut�n L�nyok Bog�rtelk�r�l K�r�sf�