november 25-én a szerb képviselőkből álló vajdasági nemzetgyűlés, másnap pedig a cetinjei (Montenegro) nemzetgyűlés is kimondta egyesülését Szerbiával. December 1-jén Belgrádban ünnepélyes keretek közt bejelentették az a Szerb-Horvát-Szlovén Királyság megalakulását. Az új állam élére Sándor király került, aki 1914-től apja helyett régensként uralkodott, míg végül 1921. szeptember 3-án trónra lépett. A Szlovén-Horvát-Szerb Királyság kikiáltása 1918. október 29-én Belgrádban
1918-ban létrejött új állam Európában.
A Balkán-háborúk alatt 1912-ben a törököktől megszerzi Koszovót, Montenegrótól pedig Metóhiát. A területi változások miatt az évszázadok alatt teljesen megváltozott a szerb és albán nép részaránya. Az első Balkán-háborút lezáró londoni békeszerződés aláírása után nemzetközileg is elismerték, hogy Koszovó Szerbiához tartozik. [1] Metóhia északi része ugyanakkor Montenegrónál maradt. [2] Mivel a Balkáni Liga tagjai nem tudtak megállapodni Makedónia hovatartozásáról, ezért kitört a második Balkán-háború. Ezt a háborút 1913-ban Szerbia, Románia, Görögország ès Montenegró vívta Bulgáriával szemben. A vitás kérdéseket végül ugyanebben az évben a bukaresti békeszerződésben rendezték. Szerbia szerezte meg a mai ország teljes területét. Szarajevói merénylet Szerkesztés Az akkor az Osztrák–Magyar Monarchiához tartozó Szarajevóban 1914. június 28-án elkövetett merénylet áldozata Ferenc Ferdinánd volt. Ez az esemény felfűtötte a monarchia és Szerbia között a feszültségeket. A merénylet mögött a Bosznia–Hercegovina függetlenségéért küzdő Fekete Kéz mozgalom állt.
Párizs, Lengyelország, Csehszlovákia, Szudéta-vidék, Szerb-Horvát-Szlovén Királyság, Románia, Észtország, Lettország, Litvánia, Róma, Szovjetunió, Németország, Spanyolország. Bejelentkezés szükséges Beállítások Ranglista Ez a ranglista jelenleg privát. Kattintson a Megosztás és tegye nyílvánossá Ezt a ranglistát a tulajdonos letiltotta Ez a ranglista le van tiltva, mivel az opciók eltérnek a tulajdonostól. Hasonló tevékenységek a Közösség Kapcsoló sablon További formátumok jelennek meg a tevékenység lejátszásakor.
Kövesse az Origót! Origo rovatok a Facebookon Itthon Nagyvilág Gazdaság Sport TÉVÉ Film Tudomány még több Tech Autó Kultúra Utazás Táfelspicc Fotó Videó Jog Mindössze nyolc napig létezett a baranyai operettállam A nagy sorsfordító eseményeknek akadnak néha tragikomikus, történelmi paródiává silányuló mellékszálai is. Ilyennek kell tekintenünk a bő egy hetet megélt, úgynevezett Baranya-bajai Szerb-Magyar Köztársaságot, amely alig nyolc napos regnálás után, kilencvenöt évvvel ezelőtt, 1921. augusztus 21-én tűnt el mindörökre a történelem süllyesztőjében.
A Szerb Királyság vagy Szerbia ( szerbül: Краљевина Србија/Kraljevina Srbija), angol írásmód szerint olykor Szervia, egy 1882-ben, IV. Milán szerb fejedelem királlyá koronázásakor létrejövő államalakulat a Szerb Fejedelemség helyén. Szerbia lett az első világháború után, 1919-ben a párizsi béketárgyalásokon létrehozott Jugoszlávia hivatalos jogelődje. A valóságban a Szerb Királyság csak 1918-ig létezett, ekkor ugyanis csatlakozott a Szlovén–Horvát–Szerb Államhoz, majd létre jött a Szerb–Horvát–Szlovén Királyság. Az országot a Karađorđević-ház tagjai irányították. Története Szerkesztés A Szerb királyság 1882-es kikiáltása. Szerb Fejedelemség Szerkesztés A Szerb Fejedelemség az 1804–1817. között lezajlott szerb forradalom hatására alakult meg a Balkán területén. A komoly és erőteljes ellenállás, valamint az oszmán hatóságok válaszlépései ellenére a forradalom vezető – először Karađorđe Petrović majd utána Miloš Obrenović – sikeresen szabadították fel az országot az oszmánok uralma alól.