Címlap Nagyot emelkedett a zászlócskás sertéshús ára, valamint a lakbér 2020. január 15. | 09:45 Szerző break A 2019-es infláció mértéke 3, 4 százalék volt, míg a tavalyi év decemberében az árak 4 százalékkal voltak magasabbak, mint egy évvel korábban – derül ki a KSH jelentéséből. Az adatokból az is kiolvasható, tavaly decemberhez képest a szeszes italok, dohányáruk, valamint az élelmiszerek drágultak a legjobban (8, 4, illetve 5, 9 százalékkal). Az élelmiszereken belül is kiemelkedik a sertéshús ára, amely 23, 7 százalékkal drágult. A szolgáltatásokért 3, 2 százalékkal kellett többet fizetni, mint egy évvel korábban, itt a lakbér 10, 5 százalékos áremelkedése a kiugró. Az üzemanyagok 7, 7 százalékkal drágultak. A Népszava szakmai vélemények alapján úgy véli, a pénzromlás üteme 4 százalék fölé is ugorhat, a liszt árának 3-5 százalékos emelése ugyanis 10-15 százalékkal dobhatja meg a kenyér árát. A gazdasági hatásokat tovább rontja a forint gyengülése a devizapiacon, és mivel a jegybank továbbra is alacsonyan tartja az alapkamatot, nem is várható erősödés.
Előbb kellett volna szigorítani Sajátos gazdaságpolitikai kelepcébe lavírozta magát a kormány – olyan időszakban alkalmaztak laza keresletélénkítő költségvetési és monetáris politikát, amikor a magyar gazdaság (a világgazdasági körülmények, a bejövő uniós pénzek miatt) amúgy is gyorsult. Pedig ez idő tájt nyugodtan szigoríthattak volna, főleg monetáris oldalról. Ha megtették volna, akkor az inflációval sem itt tartanánk – véli Karsai Gábor, aki szerint a gazdasági növekedésnek sem ártott volna egy ilyen lépés. Ez a hajó elúszott, viszont mostanra már elkerülhetetlennek látszik valamiféle monetáris szigorítás. Szóba jöhet az alapkamat-emelés, de ezzel valószínűleg amíg lehet kivárnak, mert presztízskérdés a jegybank számára a rekord alacsony kamat. Jelzésértékű, hogy mostanában nem hangsúlyozzák már, a jegybanknak nincs árfolyamcélja. Karsai szerint lehet azt mondani, hogy nem az árfolyam a cél, de ha az inflációs tervet veszélyezteti az árfolyam alakulása, akkor arra is oda kell figyelni.
Többször többen kérdeztetek már az inflációról, ezért most röviden összefoglalom, amit tudnotok kell róla. Az infláció eredetileg egy orvosi kifejezés volt, a jelentése felfúvodás. Az infláció alatt az árak nővekedését értjük. Ennek oka, hogy több pénz került a gazdaságba, miközben a belőle megvásárolható áru mennyisége nem nőtt arányosan a pénzmennyiség nővekedésével. Az infláció mértékét mindenki másként érzékeli, a gyógyszerek áremelkedése jobban érinti a nyugdíjasokat, mint egy 30 éves vállalkozót, a kisjövedelműeket, akik a bevételük legnagyobb részét rezsire és élelmiszerre költik, kevésbé érdekli a luxusautók esetleges árzuhanása. A felvágott áremelkedését, amit naponta veszünk, hamarabb észreveszük, mint a bőrcipők árcsökkenését, amiből évente kétszer vásárlunk. (Az euro bevezetésekor egész Európában a lakosság fel volt háborodva az euro miatti áremelkedéseken, miközben az euro bevezetésének számlájára írható valódi infláció 0, 1%-os volt. De ha az árkerekítések miatt a zsemle, a napilap és a mindennapi csésze kávé 10%-kal magasabb lett, a lakosság ezt vágtázó inflációnak élte meg. )
Ezt az értéket a Nemzeti Bank honlapján mindig megtaláljuk, a jobb oldali sávban. Bármilyen meglepő, önmagában az inflációval semmi baj nincs. Egy kiszámítható infláció beépül a gazdaságba, a cégek ennyivel emelik az áraikat évente, a munkavállalók ennyivel több bért kérnek, az egész gazdaság kiegyensúlyozottan működik. (A túl magas infláció már finanszirozási gondot okozhat, egy 20-30%-os hitel kamatait nem tudja egy vállalkozás kitermelni. ) Gondot az inflációs sokkok okoznak, amikor hirtelen és kiszámíthatatlanul változnak meg az árak. Ekkor nem lehet tervezni az üzleti életben és a magánszférában sem. Ilyenkor az infláció már súlyos veszteségeket okoz az egész gazdaságnak. A másik gond a nem kiegyensúlyozott infláció. Egy kiegyensúlyozott inflációban az árak egyformán nőnek. Ha ez nincs meg, az a jövedelmek újraelosztásához vezet. Például ha a lakásárak zuhannak, az élelmiszerárak nőnek, akkor a lakástulajdonosok duplán rosszul járnak. Egy 2-3%-os infláció a gazdaság egészséges voltát mutatja.