Tisztelt Temetőlátogatók! Tájékoztatjuk Önöket, hogy a Debreceni Köztemető területén csatornahálózat javítás miatt 2020. 06. 25-én csütörtökön 6:00 – 12:00 óráig a gépjárművel történő be- és kihajtás kizárólag csak a 3. sz. kapunál lehetséges. Megértésüket és türelmüket köszönjük!
Amikor fontos, hogy a keresett feltételek egymástól meghatározott távolságra legyenek. " " - csak azokat a találatokat adja vissza, amiben az idézőjelben lévő feltételek szerepelnek, méghozzá pontosan a megadott formátumban. Pl. "Petőfi Sándor" keresés azon találatokat adja vissza csak, amikben egymás mellett szerepel a két kifejezés (Petőfi Sándor). [szám]W - csak azokat a találatokat adja vissza, amiben mindkét feltétel szerepel és a megadott távolságra egymástól. A [szám] helyére tetszőleges szám írható. Pl. Petőfi 6W Sándor keresés visszadja pl. a "Petőf, avagy Sándor" találatot, mert 6 szó távolságon belül szerepel a két keresett kifejezés. [szám]N Mint az előző, de az előfordulások sorrendje tetszőleges lehet Pl. Petőfi 6N Sándor keresés visszadja pl. a "Sándor (a Petőfi) találatot. Pl. a "Sándor (a Petőfi) találatot.
Debrecen több száz éves fennállása alatt a összesen húsz temetőt nyitottak a különféle felekezetek. Addig, míg a város a XX. század elejére kinőtte ezeket, és Borsos József, a város főépítészének tervei alapján megépült a 21. temető, melyet Köztemetőnek neveztek el. 1932-re lett kész a ma már műemléki védelem alatt álló Krematórium, és Ravatalozó épülete, melynek működését (krematórium) vallási okokból csak 1951-től engedélyezték. Négy, körben díszített ravatalozó termet hoztak létre. Ifj. Kovács János debreceni festőművész készítette a középső terem freskóit, és színes, ólombetétes üvegablakait. Négyszer öt üvegablak van a terem falain körben. Három sor angyalka, és virágok. Hiába ez a központi, legtöbbször használt (és egyben legdrágább bérleti díjú) terem, talán ennek a díszítése a legszerényebb.
Haranghy Jenő 1894-ben született Debrecenben. Alkalmazott grafikus és festő volt, aki Budapesten az Iparművészeti Iskolában tanított hosszú évtizedeken át. Tanítványai között volt pl. Amerigo Tot is. A Debreceni Köztemető kialakítására az 1920-as évek legvégén került sor. A Ravatalozó, és a Krematórium épülete 1932-ben lett kész. Építésze, Borsos József Nyugat-Európában tanulmányozta az ilyen jellegű épületeket előzetesen. 1932-re egy akkoriban páratlan temetői kert került kialakításra a Nagyerdő egy részén. Magát a Ravatalozót minden részletében is az építész tervezte. Díszítésére debreceni kötődésű képzőművészeket kértek fel, akik a négy ravatalozót művészeti alkotásokkal (freskók, seccók és üvegablakok) gazdagították. A zsűrizésben Szentgyörgyi István szobrászművész, és Bosznay István festőművész vettek részt. Belépve a ravatalozóba, a szemközti falon láthatjuk az alkotást, vagyis a freskót, mely Attila temetését ábrázolja. A koporsót körbeálló asszonyokat, gyerekeket, vezéreket, és a pompás paripákat tekinthetjük meg.
Az alkotás szerves része a középen fönt található kerek üvegablak, mely ólombetétes, és Attila kincsét, a bikafejes ivócsanakot ábrázolja. Színeiben nagyon szép, és kifejező az egész terem. Múlt héten, egy reggel, amikor gyönyörűen sütött a nap, az egész terem ragyogott a fénytől. Én most láttam ezt életemben először, és hálás vagyok a Temető dolgozóinak, akik hagytak egyedül nézelődni és fotózni a kora reggel még bezárt termekben. Ebben a ravatalozóban még két oldalon futnak végig az ólombetétes üvegablakok, de azok külön műlapon lesznek, mert 9-9 ablak van. A falakon látható freskó egyes források szerint secco. Még kutatom, hogy melyik lehet az igazság. Itt is el kell dönteni, hogy melyik forrást vegyem alapul.