02. 21:30 • A rideg piacon sem fázott meg az OTP Egészségpénztár A tavalyi év folyamán kifizetődtek az OTP Egészségpénztár erőfeszítései a fejlesztések, valamint az új szolgáltatások bevezetése terén, hiszen a pénztár történetének egyik legsikeresebb időszaka volt 2019. A befizetések összege még a munkáltatói befi... 2020. 07:00 • Kérdések és kételyek a Munkavédelmi törvény változásai körül A munkavédelmi törvény legutóbbi, 2020 január elseje óta hatályos változása a munkaegészségügyi vonatkozású bejelentések tartalmát szabályozza újra és az eddigiektől eltérő nyilvántartási kötelezettségeket ír elő, például a veszélyes anyagok hatásain... 2020. 13:40 • Kérdéseket vet fel a munkavédelmi törvény változása A munkavédelmi törvény legutóbbi, 2020 január elseje óta hatályos változása a munkaegészségügyi vonatkozású bejelentések tartalmát szabályozza újra és az eddigiektől eltérő nyilvántartási kötelezettségeket ír elő, például a veszélyes anyagok hatásain...
Erről a Munka Törvénykönyve 161. paragrafusa ad iránymutatást: Új szolgáltatásokkal bővült a díjmentes cikk és szaklap értesítő kérdés-válasz szolgáltatásunk kényelmesebb használata egyedi szaklap ajánlatok 161. § (1) A munkabérből való levonásnak jogszabály vagy – a levonásmentes munkabérrészig – végrehajtható határozat alapján van helye. (2) A munkáltató követelését a munkabérből levonhatja a) a munkavállaló hozzájárulása alapján a levonásmentes munkabérrészig, vagy b) ha az előlegnyújtásból ered. (3) Tilos az olyan bérlevonás, amely a munkáltató, annak képviselője vagy közvetítő személy javára szolgál annak ellenértékeként, hogy a munkavállaló munkaviszonyt létesítsen, vagy azt megtartsa. A Munka törvénykönyve szerint a munkabért a tárgyhónapot követő hónap 10. napjáig kell kifizetni a munkavállaló részére. Kollektív szerződésben foglaltak szerint ettől a határidőtől el lehet térni, akár olyan formában is, hogy az a munkavállalót ennél hátrányosabb helyzetbe hozza. Amennyiben a bért átutalással teljesíti a munkáltató, akkor úgy kell eljárnia, hogy a munkabérrel a munkavállaló már a bérfizetési napon rendelkezhessen, tehát aznap az összeg már a bankszámláján legyen.
Léteznek emellett olyan kamatmentesen nyújtható támogatások (pl. munkáltatói lakáscélú támogatás), amelyek adómentességet élveznek, de az alkalmazásuk során nagyon oda kell figyelni, mert számtalan feltételnek kell egy időben megfelelni – és, ha ez nem sikerül, akkor bizony súlyos közterheket fizethetünk. A cikk szerzője Lakatos Zsuzsa transzferár- és adószakértő, a Tax Revolutions Kft. ügyvezetője. Kapcsolódó cikkek:
Természetesen nagyobb összeg esetében célszerű lehet fedezetről is gondoskodni. A munkáltatói kölcsön akkor válik adókötelessé, ha azt kamatmentesen vagy kedvezményes kamatmértékkel nyújtja a munkáltató és már az első nyújtott forinttól kezdődően (itt nincs értékhatár). Ha a kölcsönszerződésben a jegybanki alapkamat plusz 5 százalék összegénél alacsonyabb kamat kerül kikötésre (kivéve, ha a szokásos piaci kamat ennél alacsonyabb) a kamatkedvezményből származó jövedelem adóalapja a kamatkedvezmény 1, 19-szerese. Ennek az értéknek tehát a 16%-át személyi jövedelemadóként kell megfizetni, és emellett az EHO törvény alapján, ugyanezen adóalap után még 27%-os mértékű egészségügyi hozzájárulást is kell fizetni. SZJA. 72. § (1) Kamatkedvezményből származó jövedelem a kifizető magánszeméllyel szemben fennálló követelésére a jegybanki alapkamat 5 százalékponttal növelt összegével – ha a kifizető bizonyítja, hogy a szokásos piaci kamat ennél alacsonyabb, akkor a szokásos piaci kamattal – kiszámított kamatnak az a része, amely meghaladja az e követelés révén a kifizetőt megillető kamatot (kamatkedvezmény).
A munkabérelőleg visszafizetésénél pedig a munkáltató az adott törlesztő részletet automatikusan levonhatja az esedékes munkabérből. A munkavállaló és a munkáltató közötti kölcsönszerződés – eltérően az előzőektől – alapvetően a Ptk. szabályai szerint megkötött polgári jogi szerződés, függetlenül attól, hogy a munkavállaló a munkáltatói kölcsönt a fennálló munkaviszonyára miatt kapja a munkáltatótól. A felek ebben az esetben tehát szabadon határozzák meg a szerződés tartalmát, és a Ptk. kölcsönszerződésre vonatkozó szabályaitól szabadon is eltérhetnek. Fontos különbség viszont a munkabérelőleghez képest az, hogy kölcsönszerződés esetében mindig meg kell jelölni valamilyen konkrét célját a folyósításnak. A célnak pedig mindig a munkavállaló szociális szükségleteivel kell összefüggésben állnia, ilyen lehet például a lakásvásárlási, lakásbővítési, lakás felújítási kölcsön, stb. A munkáltató és a munkavállaló önálló megállapodásuk szerint köthetnek ki a kölcsönszerződésben kamatot, és a késedelmi kamat összege, valamint a kölcsön futamideje is szabad megállapodás tárgya, nincs kötelező jogszabályi előírás erre vonatkozóan.
1 Töltse ki az online kérelmet. Töltse ki a nem kötelező érvényű kérelmet, és szerezzen több információt a kölcsönről. 2 A szolgáltató képviselője hamarosan jelentkezni fog A szolgáltató képviselőjének az a feladata, hogy felvilágosítsa Önt a kölcsönnel kapcsolatos összes szükséges információról. 3 Kész, az eredményről információt kap A szerződés aláírása után a pénz hamarosan a rendelkezésére áll majd. Ma már 84 ügyfél igényelte Ne habozzon, próbálja ki Ön is!
28. 17:45 • Kijárási korlátozás: a munkáltatói igazolás tartalma A kijárási korlátozás miatt szükséges-e minden dolgozónak munkáltatói igazolást kiadni. Ha igen, az igazolásnak mit kell tartalmaznia? - kérdezte olvasónk. Dr. Kéri Ádám ügyvéd válaszolt. 2020. 12:40 • Fontos kérdés járvány idején: csökkenthetik a fizetésemet? Sokféle munkáltatói reakciót láthatunk a napokban arra vonatkozóan, hogyan éljék túl a vállalatok a jelenlegi koronavírus okozta meglehetősen nehéz gazdasági helyzetet. Sajnos még a végét sem látva bizonytalan nagyon sok vállalat helyzete a bejelente... 2020. 22. 12:00 • A legfontosabb munkajogi és adatvédelmi előírások járvány idején A koronavírus-járvány okozta szükséghelyzet jelentős kihívások elé állítja a munkáltatókat és a munkavállalókat egyaránt. A Deloitte Legal szakértői részletesen kidolgozták és összefoglalták a legfontosabb munkajogi és adatvédelmi szabályokat és ható... 2020. 20. 12:50 • A fizetés nélküli szabadság veszélyei, előnyei: így érdemes kivenni Sokakban felmerül a kérdés, milyen munkajogi lehetőségeik vannak a munkavállalóknak koronavírus idején, ha maguk nem betegek, nincsenek kötelező karantén alatt sem - tehát táppénzre nem jogosultak -, viszont a gyermekükkel a bölcsődei, óvodai, iskola... 2020.
2020. 05. 11. 06:00 • A védekezés is lehet veszélyes, nem csak a vírus Ha a koronavírus járvány visszaszorítását célzó lépésekre a munkavállalók biztonsága oldaláról tekintünk, számos, a járványügyi helyzethez csak közvetetten kapcsolódó, a munkavállalókat fenyegető új veszélyforrással is találkozunk. Az otthoni munkavé... 2020. 12:40 • Egyes munkáltatói juttatások közterhei járványhelyzetben Nem, egyszerű kiigazodni a nemrégiben elfogadott kormányrendeletek szabályaiban, hogy milyen közterheket kell március-június hónapokban fizetni a kedvezményezett tevékenységi körbe tartozó munkáltatók juttatásai után, cikkünkben ehhez nyújtunk fogódz... 2020. 04. 27. 12:40 • A bércsökkentés hatása a csedre, gyedre Sok munkáltató már márciusban, áprilisban kezdeményezte munkavállalóinál, hogy bérüket (és akár munkaidejüket is) csökkentse. Mindez csak mindkét fél beleegyezésével történhet, és munkaszerződés-módosítás szükséges hozzá. Egyoldalúan módosítani nem l... 2020. 26. 17:50 • Veszélyhelyzet miatti munkáltatói kölcsön adókötelezettsége Egy kft.
a megrendelések visszaesése miatt csak részmunkaidőben tudja foglalkoztatni dolgozóit. Hogy a kieső bér ne okozzon gondot a családoknak, a veszélyhelyzet miatt egy évre kamatmentes kölcsönt nyújt a munkáltató a dolgozóknak. Milyen adókötelez... 2020. 03. 17:00 • A hitelkártyákra is vonatkozik a fizetési moratórium Minden 2020. március 18-áig folyósított hitelre, így a munkáltatói kölcsönökre is vonatkozik a fizetési moratórium, a hitelkártyáknál és a folyószámlahiteleknél az eddig a dátumig igénybe vett hitelrészre érvényes - közölte a Magyar Nemzeti Bank (MNB... 2020. 15:20 • MNB: a hitelkártyákra is vonatkozik a fizetési moratórium Minden 2020. március 18-ig folyósított hitelre, így a munkáltatói kölcsönökre is vonatkozik a fizetési moratórium, a hitelkártyáknál és a folyószámlahiteleknél az eddig a dátumig igénybe vett hitelrészre érvényes. 2020.
Munkabérelőlegről pedig akkor van szó, ha a munkáltató a bérfizetést megelőzően teljesít, azaz még esedékessé nem vált bért fizet a munkavállalónak. Munkabérelőleg nyújtásáról a felek szabadon, időbeli korlát nélkül, bármikor megállapodhatnak. Figyelemmel kell lenni viszont arra, hogy más jogcímen átadott pénzösszeg, például utazási költségtérítés, nem tekinthető munkabérelőlegnek. A gyakorlatban a folyósítást megelőzően a munkavállaló először benyújtja írásos kérvényét a munkáltató felé a munkabérelőleg igényléséről, majd ezt követően a felek a megfelelő formában írásba foglalják a feltételeket, de ez nem kötelező forma. Általános szabály szerint a munkabérelőleget személyi jövedelemadó terheli, ha a munkáltató azt kamatkedvezménnyel vagy kamatmentesen nyújtja a munkavállalónak. Ez alól akkor tehetnek kivételt, ha a törlesztés maximum hat hónap alatt megtörténik, és az előleg összege nem haladja meg a folyósítás napján érvényes minimálbér ötszörösét. Amennyiben a munkavállaló a még fennálló munkabérelőlege mellé újabb előleget vesz fel a munkáltatótól, akkor az már adóköteles juttatásnak fog számítani.