Lényeg, hogy gyorsan nőjön, és nagy legyen a zöldtömege: mustár, facélia, pohánka, borsó, … - A borsó remekül érzi magát a nyári retek, sárgarépa. kapor, káposztafélék társaságában. - A bokorbab kedveli, a saláta, retek, paradicsom, zeller, káposzta, uborka társaságát. - A mélyen gyökeresedő sárgarépa jól fejlődik a sekélyen gyökeresedő vöröshagymával és a föld felett is jól összeillik a vöröshagyma karcsú, magas szára és a sárgarépa alacsonyabb, bokros levele. - A büdöske (Tagetes) vonzza a lebegőlegyeket, amelyek a tetveket pusztítják. - Ha sarkantyúkát ültetünk a káposztaágyás köré, az mágnesként magához vonzza a káposztalevélen falatozó hernyókat. - Levéltetvek ellen ültessünk körömvirágot, büdöskét, mákot, sarkantyúkát, esetleg háromszínű szulákot. - A gilisztaűző varádics erős szagát utálják a hangyák. - A vöröshagyma, fokhagyma, metélőhagyma (snidling) a szürkepenésztől védi a környezetét. - A fehér üröm elriasztja a gilisztákat, ezért komposzt mellé ne ültessük, viszont a ribiszkeféléknek, sőt különösen a fekete ribizlinek nagyon jó szomszédja lehet, mert ez nyújtja az eddig egyetlen ismert biológiai védekezést a ribiszkerozsda ellen.
Tudta, hogy a megfelelő növénytársítás növelheti a terméshozamot? Ugyanez fordítva is igaz: csökkenés is előfordulhat, ha olyan növényeket ültetünk egymás mellé, amelyek nem kedvelik egymást.
Jó szándék nélkül nem megy a kert, de ennyi még a szép kerthez kevés. Nem szaporítanám a szót, mindannyian tudjuk, hogy ezer tényezőtől függ a siker, amelyek közül az egyik legfontosabb alap a jó terv, aminek elérkeztünk utolsó, de talán leglényegesebb részéhez, a növénytársításokhoz. A növénytársítások lényege, hogy bizonyos növények jó hatással vannak egymásra, míg mások egymás mellé ültetése kifejezetten nem jó, legyen szó zöldségekről, a fűszernövényekről, gyógynövényekről vagy virágokról. A hatások elég eltérőek lehetnek: van hogy konkrétan riasztják egymás kártevőit mint a már emlegetett hagyma-répa páros, míg más esetekben pontosan nem ismert okok miatt, de jó hatással vannak egymásra. Meg is lepődnénk, ha nem lennének arra vonatkozó tapasztalatok, hogy valakinél teljesen máshogy működött valami, mint ahogy az a szakirodalomban szerepelt, de ezzel nem nagyon lehet kalkulálni. Mivel nekem ez az első saját kertem, sok személyes tapasztalatról nem tudok beszámolni, ezért szakmunkára hagyatkoztam.
Egyrészt Christine és Michael Lavelle: A biokertészet enciklopédiája (Jószöveg Műhely Kiadó, 2004) című munkájára, a táblázatok pedig Richard Bird: Az egészséges kerti növények (Új Ex libris Kiadó, 1998) című kötetéből valók (a közlés engedélyezéséért ezúton is köszönet a kiadónak). Ezen táblázatok segítségével alakítottam ki a végleges tervet, persze annak függvényében, hogy milyen növényeket szeretnék termeszteni, és ez alól nem képeztek kivételt a fűszernövények sem. Minek egy csomó olyan fűszer, amit nem szeret az ember? A haszonnövényeken túl javasolt virágok ültetése is, akár zöldségek közé is, mivel ezek illata (is) elnyomja a zöldségek szagát, így nehezebben találják meg a kártevők, bár az is igaz, hogy ettől kicsit dzsungelszerű lesz. Nekem tetszik ez a verzió, de hogy pontosan milyen virágokat szeretnék, azt még nem tudom. Viszont ha elmennek magot venni, legyenek résen: rengeteg virágmag és virághagyma van, ember legyen a talpán aki nem akar rögtön háromféle liliomot, meg olyan aranyos apró virágos izét, pirosban, rózsaszínben, sárgában.
Ha van víz bőven, a járatba enged riasztásként. A sűrű talajlazítás, (ásóvilla) és kapálás is zavarja a vakondok nyugalmát. - A káposzta közé ültethetünk egy-két sor büdöskét, ezzel be tudjuk csapni a káposztalepkét, a virágra fog szállni, nem a káposztalevélre. - A körömvirágsorokat használhatjuk akár úgy is mint a táblák választóvonalát. Kiváló talajjavító, mindamellett remek gyógynövény. - Cickafarkot ültetve növeljük a társnövények életerélyét, mivel a cickafark összegyűjti a foszfort, kalciumot, szilíciumot, amelyek a növényi részek fejlődéséhez nélkülözhetetlenek. Ezen kívül mutatós virágaival hasznos rovarok tömkelegét vonzza a virágoskertbe. - A kerti zsázsát legcélszerűbb a gyümölcsfák tányérjába vetni, hamar betakarja a talajt, véd a kiszáradás ellen, illata riasztja a tetveket és hamar szedhető saláta növény. - Ha a bab és a borsó letermett, a szárát ne húzzuk ki, hanem a föld fölött vágjuk el. Így a nitrogén gyűjtő gyökérzet a talajban marad. Vethetünk más növényt is zöldtrágyának.
A borsikafű (csombor) elriasztja a babról a fekete babtetveket. A körömvirágs és a büdöske távol tartják a fonálférgeket. Mindig vessünk ezekből a zöldséges ágyások közé is! A sarkantyúka magához vonzza a levéltetveket, ezzel kevésbé károsítják azok a többi kultúrnövényt. A kapor majdnem minden zöldségnövényre előnyös hatású. Serkenti azok csírázását és fokozza ellenálló képességüket. A bazsalikom uborka mellé vetve óvja azt a lisztharmattól és odavonzza a méheket a beporzáshoz. A saláta elriasztja a földibolhákat. Nem fogják károsítani a káposztafélék levelét és a retket, ha a sorközökbe fejes salátát ültetünk. Mindennek ellenkezőjét érik el, akik egymás mellé hagyma-, bab- és borsófélét ültetnek. Rossz társaságba kerül a paradicsom, ha uborka, borsó, burgonya közelében kell élnie. Nem jó társ a dió és a vadgesztenye sem, minden széles levelű növényt fékeznek a fiatal levelekből és termésekről áradó vegyületek. Egy jó növénytársítási táblázat Bálint gazdától:
- Ha kaprot vetünk, azzal olyan ragadozó rovarokat csalogatunk a kertbe, amelyek a levéltetveket fogyasztják. - A zsálya, izsóp és a kakukkfű elriasztják a káposztalepkét. - Vessünk körömvirágot a paradicsompalánták közé. A körömvirágból áradó erős illat távol tartja a levéltetveket. - A sarkantyúka a fák köré vetve betakarja a fa tövét és a levéltetveket magához csalogatja a gyümölcsfáról. - A csigáknak sörcsapdát is állíthatunk: egy edénybe sört öntünk, de hogy a kisebb bogarak ki tudjanak jönni, egy dörzspapírral bevont botot tegyünk az edénybe, ám ezen az érdes felületen a csigák nem tudnak kimászni. - A levéltetveket oltalmazó hangyák feljutását a fára úgy akadályozhatjuk meg, ha a fa alját bekenjük fokhagymával. - A haszonnövényeken túl javasolt virágok ültetése is, akár zöldségek közé is, mivel ezek illata elnyomja a zöldségek szagát, így nehezebben találják meg a kártevők. - A fülbemászók nagy levéltetűpusztítók. A faforgáccsal lazán megtöltött, szájával lefelé fordított virágcserépben készítsünk számukra búvóhelyet.
Először rügyfakadás idején, majd letermés után. - Az erős illatú levendulával például valóságos védőszegélyt készíthetünk számos kártevő ellen. - A körömvirágot a paradicsom közé érdemes elültetni: elűzi a levéltetveket, de a fonálférgektől veszélyeztetett szamóca közé ültetve is jó szolgálatot tesz. - A kaprot a sárgarépa közé vetve védelmet adunk a gyengén kelő répának, aromája miatt pedig távol tartjuk a kártevőket. - A csalánlével a gyümölcsfákon a fagy okozta károkat is bekenhetjük. A massza kitűnő faápoló anyag. - Ha a burgonyát árnyékos, hűs területre vetjük, kevés csíkos bogarat találunk rajta. Ez azért van, mert a burgonyabogár nem szereti ezt a klímát, és a petéit sem szereti ilyen helyre rakni, illetve a peték sem fejlődnek ki, ilyen körülmények között. A burgonya köré ültethetünk spenótot, karalábét, tormát. Krumplibogár ellen véd a torma. - A biokertész csak riasztja a vakondot. Egészséges talajéletet tart fenn, a komposztba sok gyógynövényt kever, (bodza, nagy sárfű, citrom fű, kamilla, csalán, menta, stb).
A kertből kikerülő minden alkalmas növényi anyagot talajtakarásra használjunk fel, ezzel a trágyázás is kiküszöbölhető, hiszen a lebomló növényi maradványok a talajba beépülve új mikroelemekkel látják el a gyökérzetet, ráadásul hatásukra a talajélet is felélénkül, s hamarosan megjelennek a hasznos mikroorganizmusok, giliszták, akik nem engedik a talaj erózióját! Bordás Melinda "Kert…szívvel. Kert…ésszel. "