Minden negyedik tanulónak nehézséget okoztak az olvasás alapvető aspektusai, pl. viszonylag rövid szöveg fókuszának a megértése, különböző forrásokból származó információ összekapcsolása. Az OECD-országokban a tanulók 8, 7%-a érte el az 5-ös vagy 6-os szintet az olvasás mérésekor. Ez az a szint, amelyen a tanulók képesek hosszabb szövegeket megérteni, absztrakt fogalmakkal foglalkozni, különbséget tenni vélemény és tény között. Az OECD-országokban a tanulók teljesítménye az olvasás, a matematika és a természettudomány terén 2015 és 2018 között változatlan maradt. A vizsgálat tanulságai a gazdasági világszervezet honlapján olvashatók.
Az olvasási készség elengedhetetlen az emberi tevékenységek sokféleségéhez. Be kell látnunk azonban, hogy a technológia jelentősen megváltoztatta az olvasási szokásainkat, az ismeretszerzés és az információcsere módját. A digitalizáció új szövegtípusok megjelenését eredményezte: rövid szöveges üzenetek, keresőmotorok eredményei, tabulált weboldalak, mikrofilmekből beolvasott anyagok stb. Mindezekre reagálva az elmúlt években az oktatás egyértelmű törekvésévé vált, hogy beépítse programjaiba a digitális írás- és olvasáskészség fejlesztését. A vizsgálat főbb megállapításai az olvasásra vonatkozóan: Kína bizonyos tartományai és Szingapúr az olvasás területén szignifikánsan magasabb pontszámokat értek el, mint az összes többi részt vevő ország. Az olvasás tekintetében Észtország, Kanada, Finnország és Írország voltak a legjobban teljesítő OECD-országok. Az OECD-országokban a tanulók 77%-a legalább 2-es szintű olvasási készséggel rendelkezik. Ez az a szint, amely minimum szükséges a hatékony és eredményes társadalmi szerepvállaláshoz, valamint a tanuláshoz.