A Patrik-keresztes zászló már a 15. században Írország egyik jelképe volt. De a sziget korai történelmében Patrik keresztje sohasem jelent meg egyedül. A kereszt szinte mindig a ma is az ír címerben látható hárfa kíséretében jelent meg. Amikor Írország Anglia része lett egyre gyakrabban használták a Patrik-keresztet. 1783 -tól pedig az angolok Írország hivatalos jelképévé tették a fehér háttér előtti piros keresztet. A keresztet az írek jelentős hányada hazug jelképnek tartotta, és ezért nem is tisztelték. Ennek több oka is volt, azonban szinte mindegyik oda vezetett, hogy a zászlót az angolok erőltették a szigetországra. Történelmi tény, hogy Szent Patrik nem szenvedett vértanúhalált, tehát nem is feszítették keresztre. A Patrik-keresztet a Szent Patrik Rend jelképeként használták Írországban. A rend pedig feltehetőleg az angolok által támogatott Kildare-i earl címeréből vette a motívumot. Ezért aztán 1922 -ben végül örökre száműzték az ország jelképei közül a keresztet, amely ráadásul 1801 -től a brit lobogón Írország jelképeként is megjelent.
Ma a zászló még mindig felfedezhető Észak-Írország lobogóján, és gyakran használják akkor, amikor ír küldöttség érkezik a sziget protestáns északi felébe, semleges ügyben. Sőt Szent Patrik keresztje jelzi azt is, ha valahol az egész ír nemzet együtt képviselteti magát (így például a közös rugby-csapat esetében. ) A kereszt egyébként az Amerikai Egyesült Államok két államának lobogójában is megjelenik: Alabama és Florida lobogóiban. Az ír tartományi zászló Az ír tartományi zászló, vagy más néven a négy tartomány-zászló Írország történelmi lobogója. A zászló négy részre van osztva, amely a sziget négy történelmi tartományának zászlaját mutatja. A korábbi időkben az írek szívesen használták ezt a lobogót, ha minden írt képviselni akartak. Manapság is az egész sziget ír lakóit jelképezi ez a lobogó. A bal felső negyedben Munster zászlaja látható. Mellette Connacht, a bal alsó negyedben Ulster (amely ma java részt Észak-Írországhoz tartozik), és mellette Leinster lobogója látható. Ezt a zászlót használják mind a mai napig a curling és rugby csapatok.
Lőszert tartalmazó borítékot kapott öt politikus a protestánsok és a katolikusok között kiújult erőszakhullámban, amelyet egy zászlóvita váltott ki. Néhány órával később pedig otthona előtt egy szolgálaton kívül rendőrt kis híján lelőtt egy férfi a főleg protestánsok lakta Bangor városban. Egyelőre senki nem jelentkezett elkövetőként egyik esetben sem. A rendőrség és protestáns szélsőségesek között a múlt héten történt utcai összecsapásokban mintegy 40 rendőr sebesült meg. A szélsőségesek megfenyegettek több rendőrt és politikust. Mindazonáltal a brit biztonsági erők tagjait általában nem a protestánsok, hanem az Ír Köztársasági Hadsereg (IRA) ír terrorszervezet szakadár csoportjai szokták fegyveresen megtámadni. A múlt hónapban az IRA meggyilkolt egy munkába tartó börtönőrt. A lőszert tartalmazó leveleket a belfasti parlament biztonsági szolgálata szűrte ki még kézbesítés előtt. A felekezetek közötti újabb zavargásokat egy zászlóvita váltotta ki: a belfasti városi hatóságok úgy döntöttek, hogy a brit lobogót a jövőben nem mindennap, hanem csak különleges alkalmakkor, évente 17-szer tűzik ki a városházára, amely felett gyakorlatilag az épület felavatása, 1906 óta lobog a zászló.
Látogatás a Pollacappul-tó partján romantikus környezetben felépített Kylemore-apátságban. Innen Írország egyik legizgalmasabb városába, Galway-be utazunk. A közös séta után a szállodai szobák elfoglalása Galway-ben (1 éj). 7. NAP: BURREN, MOHER SZIKLÁI, BUNRATTY (VÁR, SKANZEN) Utazás egy különös karsztvidéken keresztül (Burren). Holdbéli táj ez érdekes kőalakzatokkal és megdöbbentően változatos növényvilággal (2000 féle ritka növényfaj, köztük sarkvidéki, alpesi és szubtrópusi növények, virágok). A következő programunk Írország talán legnagyszerűbb természeti látványossága: Moher sziklái. Ez egy 8 km hosszú, majdnem függőleges sziklafal, mely 200 méter magasan tornyosul az Atlanti-óceán fölé. Délután látogatás a Limerick melletti Bunratty-várkastélyban. Lehetőség a mellette található szabadtéri néprajzi múzeum (skanzen) megtekintésére is, ahol ízelítőt kapunk abból, hogy milyen volt az élet Írországban az elmúlt évszázadokban. Szállás Killarney környékén (2 éj). (Az aug. 16-i csoport az első éjszakát egy Killarneytől északra fekvő kisvárosban, a második éjszakát pedig Killarneyben tölti. )