Mai nyelvünk különféle változatai közül említettük már az irodalmi és köznyelvet, valamint a nyelvjárásokat. A nyelvhasználat azonban nemcsak földrajzi okok miatt térhet el a normától, hanem foglalkozásunk, iskolázottságunk, baráti körünk, hobbink és életkorunk is befolyásolhatja beszédünket. Ezt a fajta rétegződést nevezzük a szakirodalom hagyományait tiszteletben tartva függőleges tagolódás szerintinek. A nyelv függőleges tagolódásának eredményeképpen létrejött nyelvváltozatok a csoportnyelvek és a rétegnyelvek. Csoportnyelven az azonos foglalkozású és érdeklődésű emberek nyelvhasználatát értjük, amely elsősorban szóhasználatában tér el a köznyelvitől. Rétegnyelvnek nevezzük a szókészletnek társadalmi osztályok, rétegek szerint létrejövő tagolódását. Feladat csak kíváncsiaknak! Olvassátok el, hallgassátok meg, majd jellemezzétek az alábbi szakmai szövegrészletet! "Észterhidrolízis Az észterek tiszta víz hatására csak lassan hidrolizálnak. Ha savat is adunk az észter-víz elegyhez, akkor a reakció jelentős mértékben meggyorsul.
Budapest Főváros | Főpolgármesteri Hivatal Címlap Adó Főosztály BEJELENTKEZÉS, VÁLTOZÁS-BEJELENTÉS Segítség 2019-01
A sav ugyanis, amely katalizálja az észterképződést, az észter hidrolízisét is katalizálni képes, mivel a katalizátor mindkét irányú reakcióit meggyorsítja. (Fontos tudni, hogy a katalizátor az egyensúly helyzetét nem befolyásolja, csupán annak kialakulását gyorsítja meg. ) Ezért az észtereket nem egyszerűen vízzel, hanem vizes savval (pl. sósavval) szokták hidrolizálni. Ilyen körülmények között a vízfelesleg a hidrolízis irányába tolja el az egyensúlyt. A hidrolízis nemcsak vízfelesleggel, hanem úgy is teljessé tehető, hogy az észtert vele azonos moláris mennyiségű (illetve kis moláris feleslegben vett) nátrium-hidroxid vizes oldatával hagyjuk állni. Ilyenkor a képződött karbonsav a NaOH-dal nátriumsójává alakul, s ezáltal "elvonódik" az egyensúlyból. (Egy karbonsav nátriumsója alkohollal nem alakul észterré. ) Így az egyensúly teljesen a hidrolízis irányába tolódik el. " Részlet egy kémiatankönyvből
malam, szaba) Hosszú mgh helyett annak rövidebb változata él a toldalékokban (pl. hazbol, mellöl) Az elbeszélő múlt megmaradása. mene, jövék) Székely déli része A keleti székelyek nyelve sok hasonlóságot mutat a nyugat magyarországi nyelvjárással. O helyett a hang használata. Van elbeszélő (pl. mene) és régmúlt (pl. mentem volt) is. Csángó Székelyföld déli része és Moldva Van beszélő múlt (pl. mene, kére)és régmúlt (pl. ment vala, kért vala)is. Nemzeti nyelvi norma A "norma" szó két különböző dologra utal. (közösségi norma, akadémiai norma) Az intézményes norma képviselői a nyelvművelők, akik módosítani próbálják mindazoknak a nyelvhasználatát, akik nem megfelelő módon írnak és beszélnek Minden beszélőközösségben létezik valamiféle, a helyességre vonatkozó, spontán megegyezés, nyelvi egyetértés, azaz közösségi norma.
: doga, diri, kispályás, Argó A bűnözői csoport saját nyelvváltozata. A beavatottakon kívül más nem érti. Létrejöttének oka a lelepleződéstől való félelem, célja a csoporthoz tartozás kifejezése. Pl. : cucc, buli, kaja Szleng Az argó elemeinek bekerülése a köznyelvbe, illetve a társalgási nyelvbe. Cél az egyéni színezésmegtalálása, a stílus variálása, élénkítése, egyénisítése, a köznyelvi normától való elszakadás. :csaj, csóró, pia A nyelvnek földrajzi területekhez kötődő változatai. Hazánkban nincs olyan nagy különbség, mint pl. a német vagy az olasz nyelvben, ahol szinte meg sem értik egymást a különböző nyelvjárást beszélők. A magyar nyelvjárások főként hangzókészletben különböznek egymástól, szókincsükben és nyelvtani szabályaikat tekintve kevésbé. A nyelvjárások osztályozásával sok magyar tudós foglalkozott (pl. Deme László, Imre Samu) E két kutató rendszerében (A magyar nyelvjárások atlasz) 18 tiszta és 10 kevert nyelvjárástípust különít el. Ezekből jellemez néhányat a következő táblázat.
1. Nemzeti nyelv: egy történelmileg kialakult tartós emberi közösség közös nyelve. (a nyelv egységes, közös, normatív-szabályokhoz igazodó) Írott változata: irodalmi nyelv /legegységesebb, legigényesebb változat/ Beszélt: köznyelv -> regionális köznyelv: a köznyelv helyi, területi változata (nyelvjárási színezet pl. Szeged ő-zés, Debrecen -ketős hangzó) -> szleng: alacsonyabb rendű köznyelv, korábban a fiatalok nyelvhasználatára volt jellemző, ma minden korosztálynál megfigyelhető, média (rossz- ciki, lepra, túró, vacak, tré, béka feneke alatt van) 2. A nyelv vízszintes tagolódása: a nyelvjárás nyugati dunántúli déli palóc tiszai ÉK-i /ebből lesz az egységes nyelv/ mezőségi székely Különböznek: hangzókészletükben kis mértékben nyelvtani rendszerükben szókincs 3. Függőleges tagolódása: társadalmi (csoport nyelvek) szaknyelv: egy szakma sajátos szókincse hobby nyelvek: horgászat, szabadidős tevékenységek sajátos nyelvezete életkori nyelvváltozat/ rétegnyelvek: -gyermeknyelv: tyúk-pipi, autó-tütü -diáknyelv: karó, töri, suli, doga, tz -ifjúsági nyelv -katonai nyelv: kopasz, fókázik- felmos -tolvajnyelv/ARGO: eredetileg az alvilág nyelve, célja volt, hogy titkos legyen: spurizik, cucc, bezsong, mackó-széf, kakaó-gáz, drótoz, szipuzik
Random IMDb 70 Perc 2007 - 2008 Vége 1762-ben, Young-jo király palotájában az udvari hatalmasságok belső hatalmi harca dúl, aminek a trónörökös koronaherceg áldozatul esik, saját apja éhezteti halálra. Itt találkozik véletlenül három egykorú gyerek: a bátor, elárvult Song-yeon, akit nagybátyja ad el a királyi udvarba udvarhölgynek, Dae-soo, akit eunuchnak szánnak, de még nem kasztrálták és nagyon fél emiatt, valamint a talpraesett Lee-San, a trónörökös fia, a király unokája. A három gyerek életre szóló barátságot köt. Sado koronaherceg egy rizsládába zárva raboskodik, mivel apja, Young-jo király azt hiszi, hogy összeesküvést sző ellene. Sado egy festményt bíz Lee Sanra, hogy mutassa meg a királynak, mert akkor megenyhül iránta érzett haragja. Azonban Lee San csak azt éri el, hogy szeszélyes nagyapja kitiltsa őt és anyját a palotából.
Elsősorban szókincsben és hangzókészletben térnek el a köznyelvtől (pl. északkeleti, mezőségi, csángó, dél-alföldi nyelvjárás). Kisebb mértékben nyelvtani rendszerük is eltérhet a köznyelvtől. Köznyelv A nemzet nagy többsége által használt, beszélt igényes változata Szaknyelv Egy-egy szakterület, tudomány saját szó- és kifejezéskészlete (szakszókincs) pl. orvosok, színjátszás, sportolók nyelve Társalgási nyelv A köznyelv kötetlenebb kevésbé igényes, családias változata. Hobbinyelv Egy-egy szabadidős tevékenység, hobbi sajátos szó- és kifejezéskészlete Irodalmi nyelv A köznyelv írott változata. Jobbára a köznyelv szavait használja, de eredeti, művészi a szó- és szövegalkotása. Rétegnyelv A nyelvnek életkor és társadalmi rétegek szerinti változata. Pl. : az ifjúság, az értelmiség nyelve. Néhány rétegnyelv jellemzése (társadalmi tagolódás) Az ifjúság nyelve Gyorsan változik, jelentős a köznyelvre gyakorolt hatása. Stílusa határozott, őszinte, szókimondó, gyakran ironikus. Hangvétele időnként nyers vagy akár harsány.
Társadalmi és területi nyelvváltozatok, és a nyelvi norma Anyanyelvünk egymástól kismértékben eltérő nyelvváltozatokban él. Ezen nyelvváltozatok összessége a nemzeti nyelv, a mindenki számára ismert és értett nemzeti nyelv a köznyelv. A köznyelv két változata: a beszélt, és írott nyelv. Az írott nyelv igényesebb változatát irodalmi nyelvnek nevezzük. Társadalmi nyelvváltozatok A nyelv társadalmi tagozódását tekintve csoport nyelvekről beszélhetünk. 1. Szaknyelvek: egyes szakmák mesterségek nyelve (sztetoszkóp, vinklivas, ár, ) 2. Hobbinyelvek:szabadidős tevékenység nyelve (szák, támadófal, sakk-matt) 3. Rétegnyelv:különböző életkorban használt nyelv: · Gyermeknyelv (dá-dá, csi- csija- babája) Diáknyelv (doga, karó, föci) Ifjúsági nyelv (smárol, kevernek) Katonanyelv (masíroz, hadtáp) A csoportnyelvek közös jellemzője, hogy általában a szókincsük tér el a köznyelvtől. Az egyes nyelvváltozatok hatására minden emberben kialakul a saját egyéni nyelvvá a család nyelvváltozata. Nyelvváltozatok Területi megoszlás szerint Az egységesség igénye jegyében (normatív) Társadalmi tagolódás szerint Nyelvjárások A nyelv területi változatai.
A nyelvjárás neve Területi behatárolása Jellemzői Nyugati Északnyugat Dunántúl Zárt e. Nyitódó kettőshangzók (pl. szó>szuo, lő>lüő) Sok helyzetben rövid magánhangzót ejtenek (pl. tiz, husz, tüz) Dunántúli Északkeleti Zárt e. A főnévi igenév képzője: ni>-nyi, -nya Déli A Duna két oldalán Dél-Magyarországon Zárt e helyett ő-zés (pl. öszik, mögy, szedök) Tiszai Tiszántúl középső része, a körös-vidék Zárt e. Az ó, ő, é hangok helyén záródó kettőshangzót ejtenek (pl. jou, lőü) Erős í-zés (pl. felesíg, víres) Palóc A Dunakanyartól északra eső területek (pl. Nógrád megye) Ajakkerekítés nélküli a. A köznyelvi á helyett rövid a hangot ejtenek. Az ly betű lágyított l-lel való ejtése. Ű hang helyett gyakran ejtenek i-t. (pl. kilső, siket) A val/vel rag nem hasonul az előtte lévő msh-hoz (pl. szekérvel) Északkelet-Magyarország Az ó, ő, é helyén záródó ou, öü, éi van (pl. vaut-vout, szeép-széip) Gyakran megrövidül az í, ó, ő hang (pl. víz, út, szür) Kijelentő mód E/3-ban megjelenik az –n rag (pl. leszen, veszen, teszen) Mezőségi Erdély középső része O helyett a hangot ejtenek (pl.